Joseph Haydn: A megváltó hét szava a keresztfán

Haydn: A Megváltó 7 szava a keresztfán

(fortepiano-változat, 1787.)

Az oratórium keletkezéstörténete egyike a legkülönösebb kalandoknak a zene világában. 1787-ben történt, hogy Haydnt – aki akkor már európai hírű zeneszerző volt – felkérte a cadizi székesegyházak egyike, hogy írjon tisztán hangszeres muzsikából álló darabot a Nagyhétre. A későbbi, oratorikus verzió előszavában Haydn maga így írja le a cadizi tradíciót:

“Abban az időben a cadizi főtemplomban minden évben a Nagyhéten oratóriumot adtak elő, amelynek erős hatásához a következő körülmények nyilván nem kevéssé járultak hozzá. A templom falait, ablakait és oszlopait fekete szövettel vonták be, és a szent sötétséget csak egy, a középen lógó nagy lámpa világította meg. Délidőben minden ajtót bezártak: ekkor kezdődött a muzsika. Az alkalomhoz illő előjáték után a püspök fellépett a szószékre, a hét szó egyikét elmondta, majd elmélkedést fűzött hozzá. Amint ezt befejezte, lelépett a szószékről, és térdre borult az oltár előtt. Ezt a szünetet töltötte ki a muzsika. A püspök másod-, harmadízben stb. fellépett, majd lelépett a szószékről és a zenekar minden egyes alkalommal azonnal megszólalt a szentbeszéd végén. … A zene eredetileg szöveg nélkül készült, és ebben a formában kiadásra is került.”

A végleges formát 1796-ban mutatták be Bécsben, hatalmas sikerrel.  A fortepiano változat is hamar népszerű lett. A mester maga is egyik legsikerültebb alkotásának tekintette a művet.

A szavak, amelyek a mű címében állnak valójában hét mondatot jelentenek. Hét rövid mondatot, amelyet a Názáreti Jézus mondott kereszthalálát megelőzően.

– Atyám bocsáss meg nekik mert nem tudják mit cselekszenek
– Még velem leszel a paradicsomban
– Asszony nézd: ő a te fiad
– Istenem, Istenem miért hagytál el engem?
– Szomjúhozom
– Beteljesedett
– Atyám, kezedbe ajánlom lelkedet

Tóth -Vajna Zsombor és Tóth-Vajna Gergely (Fotó: Raffay Zsófia)